Itt valami úgy hápog, mint egy szemérmetlen koncepciós per. Úgy is totyog. És a lólába is akkora.
Nyitókép: Elizabeth Frantz for The Washington Post via Getty Images
Megint szomorú hírt kell mondanom az amerikai jogállamiságról: nagyon olybá tűnik, mintha a Donald Trump elleni perek egyikét egyenesen a Fehér Házban rakták volna össze.
Ami nagyjából olyan, mintha a Karmelita jogászai összeülnének a Diákhitel Központ jogi osztályával kidolgozni nagy bőszen valami szaftos kis peranyagot Magyar Péter ellen az EP-választások és a 2026-os országgyűlési választás között, biztos, ami sicher.
A magyarokban lakó demokrácia-vészcsengőt félreverné az ilyesmi, azt hiszem; nem is csoda, hogy nem járt így még soha egyetlen fontosabb jelölt sem a szabad Magyarország választási kampányainak történetében.
A tekintélyes RealClearInvestigations oknyomozó anyaga Bidenék nagy szerencséjére egy nagy kazal jogi zsargon, melyben az átlagos olvasó két bekezdés után elveszti a tűt. Másrészt viszont rémisztő vádirat is a demokrata adminisztráció ellen. Demonstrálja ugyanis, hogy bizony igaz lehet, amit Trump minden bírósági ügyéről évek óta mond: hogy a vele kapcsolatos különleges ügyészi vizsgálatok, kongresszusi vizsgálóbizottságok, perek és impeachment-eljárások sora
nem azért „folytonfolyású, mint hegyi záporár”, mert az exelnök valami egészen rendkívüli csirkefogó lenne – hanem azért, mert a demokrata stratégák nemes egyszerűséggel így akarták,
az igazságszolgáltatás pedig évek óta asszisztál ehhez.
Az RCI Trump ügyvédjeitől háromszáz oldalnyi anyagot szerzett meg, melyeket a Trump-ügyet vizsgáló, Bidenék által kinevezett különleges ügyész határozott tiltakozása ellenére sikerült cenzúra nélkül közzétenni. Ezekből világosan kiderül: hiába fogadkozott Biden elnök még tavaly ősszel, hogy kihívójának beperlésében nem volt benne a keze, azért egy fehér házi jogtanácsos és tulajdon kabinetfőnöke révén a bal kisujja mégiscsak benne lehetett. A Fehér Ház e magas rangú dolgozói ugyanis több körben egyeztettek az exelnökök dokumentumait őrizni hivatott ügynökséggel, a NARA-val – a per minősített iratok szabálytalan kezeléséről szól – a „Trump-dobozok” ügyében 2021 augusztusában és szeptemberében, hogy mire a NARA az egyben legfőbb ügyészségi feladatokat is ellátó igazságügyi minisztérium elé terjeszti az ügyet, az már lehetőleg minél jobban egyben legyen. A NARA-nál már 2021. szeptember 2-án készen volt egy hivatalos jelzés az igazságügyi miniszter számára arról, hogy Trump néhány hiányzó iratdoboza miatt nyomozni kellene –
az ügyet viszont a Fehér Ház politikai gépezete a NARA-val zajló folyamatos egyeztetéseken még öt hónapon át dögönyözte,
mielőtt 2022 februárjában végül engedték az igazságügyi minisztérium elé kerülni.
Nomármost: ami úgy hápog, mint egy szemérmetlen koncepciós per, úgy totyog, mint egy szemérmetlen koncepciós per, és még a lólába is akkora, mint egy szemérmetlen koncepciós pernek, az minden valószínűség szerint egy szemérmetlen koncepciós per. Vagy legalábbis a jogállamiság egy igen sajátos értelmezése, olyan... putyini. Ha bombasztikus oknyomozás keretében nyilvánosságra kerülne, hogy a Kreml hivatalvezetője a kirovi faipari vállalat jogászaival szoros együttműködésben komponálta meg az Alekszej Navalnijt jogi értelemben gúzsba kötő Kirovlesz-ügyet, a szeme sem rebbenne senkinek. Oroszországtól ilyen bánásmódot szoktunk meg: az igazságszolgáltatás az esélyes ellenjelöltek eltakarításán dolgozik.
De Amerika épp a demokráciák diktatúrákkal szembeni dicsőséges hadjáratának jegyében szántja be az eddig ismert világpiacot, méretes kőkerítést húzva a putyini Oroszország és szögesdrótot a kommunista Kína köré.
Tőlük tehát nem ezt várnánk.
Pedig úgy tűnik, ezt kapjuk mégis: a politikai ellenfél jogi ellehetetlenítésének stratégiáját választották, azt, amiről minden csecsemő tudja, hogy demokráciákban kontraproduktív. Trump 1,3 százalékkal vezet az országban és 3,2 százalékkal a csatatérállamokban; a 2022-es szenátusi választáson magabiztos demokrata győzelmet produkáló Georgiát és Arizonát 3,8 és 5 százalékkal vinné most kedden (így van amerikaiul a most vasárnap). Igen nagy kár lenne, ha az USA következő elnöke a sikeres bírósági aknamunkának köszönhetően ellenjelölt nélkül kapna száz százalékot az őszi választáson. Az ugyanis pont tizenkét százalékkal lenne több, mint Putyiné, a türkmén elnök 2022-es, szabadkézzel rajzolt eredményét pedig huszonhét százalékkal múlná felül. Kevéssé tenne ez jót, azt hiszem, a demokrácia nemes ügyének.
Miért kell egy nemzeten belül (legalább) két oldalnak lennie? Nem lehet, hogy Putyin 87 %-a sokkal egészségesebb? Ungváry Zsolt írása.
Örülünk annak, hogy a miniszterelnök túlélte ezt a támadást és már javulófélben van – mondta John Kirby nemzetbiztonsági szóvivő.
A Hur-interjú átirata szerint Biden nehezen emlékezett vissza néhány dátumra, és időnként összekeverte a részleteket.
Közös értékeink és politikáink összekötnek bennünket: Isten, haza, család.
Egyetlen pártkommüniké, poszt vagy publicisztika olvasója sem gondolhatja, hogy személyes nyomorúságának okozója egy konkrét politikus. Kohán Mátyás írása.
Sokan arra számítottak, hogy Joe Biden nem fog kiállni Donald Trumppal szemben.
Még a hasonlatban se értékelik a nadrágszíjas csapkodást.
Ebrahim Raiszi iráni elnök állapota ismeretlen.
